Veszprémben az idei nyár 1,4 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál, miközben csupán 40%-a hullott le a szokásos csapadéknak - mondta el Kovács Győző a Veszprém Tv Beszéljünk róla! című magazinműsorában. 

A meteorológus külön kiemelte a június extrém melegét és szárazságát: ez volt a nyár legmelegebb hónapja, közel 3 fokkal volt melegebb az átlagnál, és mindössze 19 mm csapadék esett. Ezt a szélsőséget követték a júliusi és augusztusi hónapok, amelyek ugyan kevésbé voltak kiugróan melegek, de a csapadékhiány tovább folytatódott.

A meteorológus megemlítette a hőkupola jelenségét, ami mostanában egyre gyakoribbá válik. Ez egy olyan anticiklonális időjárási helyzet, amikor a száraz, forró levegő Afrika északi részeiről érkezik a Kárpát-medencébe. A levegő leszállása közben tovább melegszik, ezáltal felerősítve a kánikulát, és megakadályozva a csapadékképződést. Az aszályhelyzet drámai - húzta alá. A talajok lassan tíz éve száradnak ki, és a nyáron lehullott mindössze 84 milliméter csapadék a harmadik legkevesebb Veszprémben az elmúlt 100 évben. Ez a helyzet a mezőgazdaságot és a természetes élővizeket egyaránt súlyosan érinti.

Kovács Győző megerősítette azt a tendenciát is, hogy a nyár egyre jobban "belecsúszik" az őszbe. Szeptemberben az elmúlt években egyre több a nyárias nap, és a 25 fok feletti hőmérséklet már nem ritkaság. Ez a jelenség, valamint az évszakok átlaghőmérsékletének emelkedése, a szakértő szerint már egy 10-12 éve tartó folyamat része. A városi hősziget jelenség pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, a belvárosban a repülőtéri adatokhoz képest akár 3-4 fokkal is melegebb lehet.

Nyitókép: Veszprém Tv