Fő tartalom átugrása

Az ellenforradalmároknak titulált emberekből nagybetűs hősök lettek

| 8200 Veszprém | Nagyító alatt - Helyi hírek

Szerencsések vagyunk itt Veszprémben, hogy van egy olyan hősünk aki életével és tetteivel megtestesíti mindazt, ami 1956-ot jellemezte - húzta alá Ovádi Péter.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés és koszorúzás alkalmával a Brusznyai-emlékműnél Ovádi Péter országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, október 23-án minden évben hazaszerető népünk egy kicsit megrendül. “Felrémlenek történelmünk ötvenhatos eseményei. Azok a nevek, akiknek hallatán düh és harag gyulladt bennünk, de azoké is - és ők vannak többen -, akik a dicsőség éreztetét, elismerését, szeretetét váltják ki szívünkben. Nincs ez másként ma sem 63 évvel 1956 után.”

Úgy fogalmazott, “ha egy külföldi ember mi ránk, magyarokra tekint, talán nem értheti, hogy miért ünnepelünk meg ilyen dicsőségesen egy levert forradalmat. Hiszen a szovjet tankok 56-ban bevonultak az országba, szétlőtték a fegyverállásainkat, megadásra kényszerítették a forradalmárainkat. Ami utána következett az bármelyik puskagolyónál szörnyűbb volt.”


A képre kattintva galéria nyílik

 

Ovádi Péter szerint “az igazság és az 56-os forradalom valódi dicsősége nem ért véget a szabadságharc leverésével. Valójában csak akkor kezdődött. Rákosi Mátyás, Papp János és a többi hazátlan hazaáruló mindent megtettek hogy kioltsák az utolsó szikrát is a magyarokból, ami a forradalom dicsőségére emlékeztet.”

Az országgyűlési képviselő azt mondta, “a kommunisták nem ismernek kegyelmet és emberséget, de végtére ez okozta azt is, hogy nem sikerült kiírtani a magyarokból a hazaszeretetüket. Ehhez azonban áldozatokra és mártírokra volt szükség. Olyan ártatlan és becsületes emberek halálára, akik az egyetemes jó érdekében tiszta lelkiismerettel és tiszta célokkal szálltak szembe egy velejéig romlott rendszer ellen.”

A beszédben elhangzott, “több ezer hős született azokban a hetekben Magyarországon, a budapesti szűk utcákban és a vidéki városokban, falvakban. Szerencsések vagyunk itt Veszprémben, hogy van egy olyan hősünk aki életével és tetteivel megtestesíti mindazt, ami 1956-ot jellemezte. Brusznyai Árpád, egykori tanár, családapa, forradalmi vezér. Mindössze 32 éves volt, amikor kitörtek a forrongások az országban. Csupán 32 éves tapasztalattal fiatal családapaként egy feltörekvő tanári pályájának az elején. Talán sosem hitte, hogy a valódi tanítói képességére nem az iskolai dobogón lesz majd a legnagyobb szükség. A Lovasiban volt tanár, amikor 1956-ban végigsöpört az országon a forradalmi láz és mint Budapesten, úgy Veszprémben is feltüzelte az emberek szabadságra éhező lelkét, ahogy az idősebbeknek úgy a fiataloknak is. Brusznyai emberi nagyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy szembeszállt a korszellemmel is és nem a kommunista hatalom mellett, nem a forradalmárok ellen, sokkal inkább az emberi életek védelmében. Minden erejével szervezte az ellenállást, de megakadályozta a vérontást.”

 

Ovádi Péter azt mondta, “a kommunista pártvezérek büntetésének ítéletét a magyar rendszerváltás írta alá és számunkra ez sokkal súlyosabb mint bármelyik vesztőhely egy börtön udvarában.

Magyarország újra egy szabad ország idegen nagyhatalom béklyója nélkül. A szocialista rendszert lebontottuk és ma már békében élünk egymás mellett, nekik pedig minden áldott alkalommal szembe kell nézniük ezzel a ténnyel, kiváltképp október 23-án. Egy egész ország tiszteleg azok emlékműve előtt, akiket ők kivégeztek és arccal lefelé temettek el, akiket üldöztek és ártatlanul bebörtönöztek. Az általuk ellenforradalmárnak titulált emberekből nagybetűs hős lett és már nem tudják megfertőzni hamis ideológiájukkal a fiatalságot sem.”

Hagyjuk mi is magunk mögött véglegesen ennek a romlott rendszernek az ideológiáját, tekintsünk a jövőbe és építsük szabad országunkat békében, egyetértésben - zárta gondolatát Ovádi Péter, hozzátéve, “az 1956-os hősök a XX. század közepén harcoltak azért a Magyarországért, amit a rendszerváltás hozott csak el. Nekünk az a feladatunk, hogy megőrizzük azt, amiért ezrek az életüket adták és ne hagyjuk, hogy tönkre menjen és elvesszen mindaz, ami 1956-ban elkezdődött.”

A megemlékezésen közreműködött Sipos Imre színész, valamint Veszprém Város Vegyeskara Erdélyi Ágnes és a Magyar Honvédség Légierő Zenekara Katona János alezredes vezényletével.