Este 7 óráig Magyarország 3177 településének 10 278 szavazókörében 8 millió 25 ezer választópolgár dönthet arról, kik képviseljék helyi érdekeiket az elkövetkező öt évben az önkormányzatokban.

Ugyancsak vasárnap választja meg a 318 ezer nemzetiségi választópolgár is a települési, területi (megyei, fővárosi) és országos nemzetiségi önkormányzatokat.

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyétől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 29 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt szerda délutánig kérte, de - az országgyűlési választással ellentétben - ők nem "viszik" magukkal a lakóhelyük szerinti jelölteket, hanem a tartózkodási helyük szerinti jelöltekre szavazhatnak.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát a szavazatszámláló bizottságtól. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat így akkor sem, ha egy másik, a háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

A választáson 38 ezer első választót várnak az urnákhoz, ők azok, akik a májusi európai parlamenti választást követően váltak nagykorúvá. Az első választók mobiltelefonhoz rögzíthető tartót kapnak.

A választás lebonyolításának törvényességét több mint 30 100 delegált követi figyelemmel a szavazókörökben, valamint a helyi választási bizottságokban. A szavazókörökbe delegáltak részt vehetnek a szavazatszámlálásban is. Öt évvel ezelőtt 33 ezer delegált vett részt a választási bizottságok munkájában.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: a 7, a 9, a 11, a 13, a 15, 17 órai és a 18.30 órai adatokról.

A szavazókörök zárása követően, amint megkezdődik a szavazatok összeszámlálása után az eredményadatok rögzítése, az NVI internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n a főpolgármester-, a polgármester- és képviselő-választás, valamint a megyei közgyűlési választás eredményeinek alakulása is nyomon követhető lesz. A kisebb településekről a kevés szavazó miatt, a megyei jogú városokból pedig azért, mert mindössze kétféle szavazólapot kell összeszámlálni, várhatóan hamarabb érkeznek majd meg az adatok. Az NVI arra számít, hogy az adatok döntő többsége este 11 óra körül már megérkezik a rendszerbe, de az összes adat rögzítése várhatóan hajnalig tart.

Rendben megnyitottak a szavazókörök Veszprémben is - tájékoztatott dr. Mohos Gábor jegyző. Veszprémben 56 szavazókörben lehet leadni a voksokat a 2019-es önkormányzati választásokra. 

A választópolgárok - attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak - két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.

Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.)

A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.

Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.

A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.

A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.