Lenyűgöző sikert könyvelhet el Veszprém az URBACT IV – BiodiverCity program keretében indított városi méhészettel. Csütörtökön tartották a kísérleti projekt záró sajtótájékoztatóját, ahol a szakemberek a méz mellett a klímaváltozásra adandó városi válaszokról is beszéltek.

A Veszprém MJV Önkormányzata által elindított kezdeményezés nem csak mézet hozott: a projekt célja a közösségi alapú megoldások kidolgozása a városi biológiai sokféleség megőrzésére és növelésére. Ahogy Kiss Renáta projektkoordinátor és Kovács Áron fenntarthatósági tanácsnok hangsúlyozták a sajtótájékoztatón, a városi környezet – a fűtőmű udvarán elhelyezett kaptárak körüli változatos flóra, a Kálvin Park vadvirágos rétjei és a kevés versenytárs – ideális méhlegelőt biztosított.

A Bakonynektár Méhészet szakmai közreműködésével megvalósult program a szemléletformálásban is kulcsszerepet játszott. A méhészet bemutatóhelyként is funkcionált, ahol a közösségek megismerkedhettek a háziméhek világával. Csiza Erika (Bakonynektár Méhészet) kiemelte, hogy a kezdeti aggodalom hamar elillant a látogatókban, amikor látták, hogy a méhek békés állatok, eltérően a darazsaktól.

A méz egy részét a Biodiverzitás Fesztiválon kóstolhatták meg a veszprémiek, a fennmaradó 68 kg-ot pedig az Önkormányzat részére palackozzák.

Kiss Renáta projektvezető elmondta, a kezdeményezés a BiodiverCity pályázat része, melynek célja a városi biológiai sokszínűség meghatározása és növelése, ami illeszkedik a megváltozott klímához. A méhek kiválóan érezték magukat telepített helyükön. Csiza Erika méhész (Bakonynektár Méhészet) szerint Veszprém zöld város, a számos park, a széles fajkínálat és a város külterületén lévő rétek megfelelő flórát biztosítottak. „A környéken minden ennek a két méhcsaládnak virágzott” – tette hozzá.

Kovács Áron fenntarthatósági tanácsnok hangsúlyozta, saját bőrünkön érezzük az aszályos év hatásait; a klímaváltozásra reagálni kell. A városi méhészet csak az egyik eszköz a szemléletformálásban. A jövőbeli tervek között szerepel a csapadékvíz megtartása esőkertek formájában, valamint a közparkok klímaadaptív gyepgazdálkodásának megvalósítása. „Az eddigi urbanisztikai megközelítés helyett ökológiai megközelítés szükséges,” ami magyarázattal és szemléletformálással jár a veszprémiek felé.

A Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont vezetője, Szűcs Attila beszámolt az edukációs programokról. A fiatalok a méhek életét ismerhették meg, míg a felnőtteket – akik a rovarokban gyakran ellenségképet látnak – szintén megcélozták. A cél a foglalkozások hosszú távú biztosítása.

A projekt végső célja egy Integrált Cselekvési Terv kialakítása, amely összekapcsolódik Veszprém Zöldfelület Stratégiájával és más releváns városi stratégiákkal, hozzájárulva az EU Biodiverzitási Stratégiájának megvalósításához. Veszprém ezzel a sikeres projekttel Dunaújváros vezetésével más európai városokkal (mint Limerick, Szarajevó, Siena) együttműködve mutat utat a fenntartható városfejlesztés területén.