Sok házasság jelentős krízist él át

A modern párkapcsolatok törékenysége és sérülése egyre aggasztóbb jelenség. De vajon mi áll e riasztó tendencia hátterében, és mit tehetünk azért, hogy megőrizzük kapcsolatainkat? Erről beszélgettünk Kardos Klára klinikai szakpszichológussal.
Bár az adatok alapján a válások száma csökkent Magyarországon, de a tapasztalatok azt bizonyítják, ez nem egyenlő azzal, hogy a házasságok harmonikusabbak lennének. Mi a tapasztalata szakemberként?
Ijesztő a tendencia, egyre inkább elmérgesednek a párkalcsolatok. A fő ok, amit a tapasztalataim alapján látok, az, hogy az emberek elfelejtik: egy párkapcsolat, főleg egy házasság, kőkemény munka. Nem egy egyszeri elköteleződésről van szó, ami után hátradőlhetünk. Épp ellenkezőleg, az igazi cselekvési idő pont akkor kezdődik, amikor elköteleződünk egymás mellett. Sokan azt hiszik, hogy majd „mennek a dolgok maguktól”, de ez egy nagy tévedés.
Miért van az, hogy sok párkapcsolatban jelenik meg a hűtlenség, a harmadik fél? Ez rendkívül gyakori problémának tűnik.
A hűtlenség sajnos nagyon gyakori, és a gyökere szinte mindig ugyanaz: hiányzik valami a kapcsolatból. Amikor otthon nem kapjuk meg a figyelmet, a törődést, az elismerést, amire vágyunk, akkor könnyebben nyitottá válunk mások felé. Ha valaki észreveszi ezt a „rést” a kapcsolatban, és megadja azt, amire szükségünk van, akkor könnyen megjelenhet a harmadik fél. Fontos felismerni, hogy a kapcsolat fenntartásához szükséges a tudatosság és a folyamatos energia befektetése. Lehet, hogy eleinte furán hangzik, de akár egyfajta „mesterséges” igyekezet is segíthet a kezdetekben. Ha tudatosan törekszünk a másik kedvében járni, és erre pozitív visszajelzéseket kapunk, az idővel automatikussá és örömtelivé válhat mindkét fél számára.
Gyakran hajlamosak vagyunk a partnerünket hibáztatni, ha valami nincs rendben.
A düh, a méreg bennünk keletkezik, és kizárólag mi magunk tudjuk orvosolni. Nem várhatjuk el a másiktól, hogy jelentősen megváltozzon, amíg mi magunk nem nézünk tükörbe. Természetesen egy kapcsolat megromlása sosem egyetlen ember hibája, de a legkönnyebben a saját viselkedésünkön tudunk változtatni, ami aztán pozitívan hathat a partnerünkre is. A „saját portánkon kell seperni” elve itt is érvényesül.
Egy párkapcsolatban elengedhetetlen a jó kommunikáció, különben a vidám pillanatok csak emlékek maradnak.
Említette a kommunikáció fontosságát. Mennyire szeretnek az emberek beszélgetni a problémáikról, és mennyire befolyásolja a kommunikáció hiánya a kapcsolatokat?
Sajnos nem nagyon szeretnek beszélgetni a partnerek. Vagy ha mégis, akkor túlbeszélik a dolgokat, ami szintén nem vezet eredményre. Pedig a beszéd nem véletlenül lett kitalálva! Nincs olyan, hogy „ismer engem, hiszen húsz éve együtt élünk” – nem igaz, nem ismer. Ezt el kell fogadni! És ki kell mondani, amit érzünk, amit szeretnénk. Az, hogy „azt hittem, hogy…” – ez nem kommunikáció. Nagyon sokszor feltételezzük a másikról, hogy tudja a gondolataikat, ami rengeteg félreértéshez vezet. A direkt, egyértelmű kommunikáció a kulcs. Ne utalgassunk, ne feltételezzünk, hanem mondjuk ki pontosan, mit szeretnénk. Ahelyett, hogy „jó lenne lecserélni ezeket a függönyöket”, sokkal hatékonyabb a „drágám, láttam egy nagyon jó függönyt, és annyira szeretném, ha megvennénk, és lecserélnénk ezt a húsz éveset.”
Beszéljünk egy kicsit a nemi különbségekről. Mi a tapasztalata, mennyire máshogy élik meg a problémákat a nők és a férfiak? És az elismerés hiánya, vagy a munkahelyi stressz mennyire hat ki a párkapcsolatra?
Nagyon jelentős különbségek vannak. A nők sokkal inkább emlékeznek a régi sérelmekre, míg a férfiak hajlamosabbak a múltat lezárni. Ez félreértéseket szülhet, amikor a férfi úgy érzi, mindent megtesz, a nő pedig mégis elégedetlen. Ismét a kommunikáció hiánya a gyökér: a nők nem mindig mondják el világosan, mire van szükségük, a férfiak pedig nem értik a burkolt üzeneteket. Emellett a munkahelyi problémák, a kiégés és a túlterheltség is súlyos terhet ró a párkapcsolatokra. Ezek a feszültségek nem múlnak el a munkahely ajtajában, hanem hazaviszik azokat. Az elismerés hiánya is egy univerzális probléma, ami mind a munkahelyen, mind a párkapcsolatokban jelen van. Az elismerés iránti vágyunk mindennél erőteljesebb. Pedig ez nem kerül semmibe, mégis hatalmas energiát ad, simogatja a lelket, megerősít.
Végül, mi a helyzet az egó szerepével? Mennyire van jelen egy párkapcsolat esetén?
Az egó sajnos komoly akadályt jelent a problémák megoldásában. Senki sem szeret veszíteni, és a „nehogy már én legyek a hibás” mentalitás gyakran meggátolja a továbblépést. Pedig a nagy igazság az, hogy a párkapcsolatok, és általában az élet is, a kis dolgokon múlik. A nagy problémákba az emberek általában beleállnak. Viszont ezek a kis, nüansznyi dolgok azok, amik megmérgezik a hétköznapokat. Az apró „feladások” – a kezdeményezés, a bocsánatkérés, a figyelem – valójában hatalmas erőfeszítésekkel teli nagyobb feladásoktól, például a válástól menekíthetnek meg.














